Azon gondolkodtunk már, hogy honnan jön a Vodafone, a Coca-Cola vagy például a Nintendo neve? Sok névvel annyit találkozunk, hogy bele sem gondolunk jelentésébe vagy eredetébe. Néha pedig épp hogy kíváncsiak leszünk, vajon ezeket a fura elnevezéseket ki találta ki, és miért?
Azért, ezek a franciák tudják, hogy kell élvezni az élet apró örömeit. Édesen, vajasan. Julia Child-ot (híres amerikai tévés szakács, 1912-2004, és egyben egyik kedvenc filmem, a Julie&Julia egyik főhőse), aki a francia konyha elkötelezettje volt, táplálkozástudósok sokszor bírálták amiatt, hogy sok vajat és tejszínt használ, s hogy ez nem egészséges. 
Na akkor újra itt vagyok. Ma egy kicsit különleges blogbejegyzésben talán, különösen is szétszórtan, de elmesélem, hogy telt az elmúlt félévem, utolsó egy hete. Végre befejeztem a nagy művet! Igen, ezt is megértük! Nagy munka és sok-sok nyugodt alvás nélküli éjszaka és nappal után egy pillanatnyi lélegzetvétel a vizsgaidőszak előtt. Komoly megpróbáltatás volt, remélem megérte :) 
A Haladás tehetségének tehát döntenie kell kedd estéig, hogy melyik utat válassza. A klubnak is döntenie kell. A megállapodáshoz ugyanis a klub és a játékos aláírása is szükséges. A tárgyalások még folynak, az átigazolási összeg nem publikus. A döntés is többtényezős. A Haladás részéről a tárgyalások lezártáig senki nem nyilatkozik. Mint mondják, ilyenkor ez a normális.
„Kiskokó”, ahogy a többiek, na és persze egész Szombathely futballszerető közönsége hívja, ma az év első edzésén is remekül mozgott. Öröm volt nézni, ahogy a labdát szelídítette, ahogy élvezett minden mozdulatot. A részben taktikai edzés csapat összeállításainál is jól látszott, hogy Artner Tamás számít rá. Ezt egyébként a tréninget követően a mester is megerősítette.
- Azt nyilatkoztad valahol, hogy szerinted 1,5 évig még maradnia kellene „Kiskokónak”. Ez azt jelenti, hogy a kezdő tizenegyben nálad ő irányít?
- Itt tuti helye van a csapatban. Ha ott is úgy gondolják, hogy játszani fog, akkor és csak akkor szabad neki elmennie, de ez az ő döntése. - mondja Artner.
- És, ha elmegy?
- Igazolni kell a posztjára valakit.
- Vannak jelöltek, hogy kiket szeretnél hozni? Nem feltétlenül irányítónak…
- Igen vannak, de korai lenne bármit mondani. Amit tudok az az, hogy neki játszania kell. Most abban a korban van, hogy bűn vele szemben, a tehetségével szemben, ha nem játszik az élvonalban folyamatosan.
A márciusban a 20. évébe lépő focista a zuhanyozás után már nem az a magabiztos alkat, mint a „Kondics utcai” pályán volt. Szürke pulóverében ő egy átlagos szombathelyi srác, aki most bizony élete eddigi legnagyobb döntése előtt áll.
- Egy érzelmi, avagy egy ésszerű döntés számodra a jelenlegi dilemma megoldása?- kérdezem a játékost, aki, amikor megtudta, hogy várunk rá villámgyorsan elkészült a zuhanyozással és öltözéssel, hogy ne várakoztasson bennünket.
- Én azt a döntést fogom meghozni, ami a Haladás számára a legjobb. Ha a pénzre van szüksége a klubnak, akkor megyek, ha a játékomra, akkor maradok.
- Artner Tamás szerint a játékodra szükség van.
- Igen ismerem a véleményét. Nagyon örülök neki. Ő volt az, aki felhozott a nagycsapatba 17 évesen. Tudom, hogy számít rám. Ha döntés lesz, akkor ez a klub döntése is lesz, nem csak az enyém.
- Mennyire kötődsz a klubhoz, a Halihoz?
- Nagyon. Vasváron születtem, Vas megyei vagyok. Vasváron Horváth László volt az első edzőm, aztán 7 évesen kerültem a Lurkóba, ahol Koman Vlagyimir foglalkozott velünk, majd 16 évesen jött egy Akadémiás időszakom, aztán 17 évesen már a felnőttek között is kipróbálhattam magam a Haladás színeiben. Azóta a kerethez tartozom. Ez a csapat legfontosabb számomra.
- Tehát maradsz….(?)
--Ahogy a klubnak jobb. Az én érdekem, hogy játszani tudjak. Fehérváron profibbak a körülmények, de nagyon meg kell harcolni a helyemért. Szüleim támogatnak bárhogy is döntök. Ma ide jöttem edzésre és addig így teszek, amíg azt nem mondják, hogy holnaptól máshova kell mennem.
- Mondjuk szerdán Spanyolországba 3 hetes edzőtáborba a Videotonnal…
- Mondjuk. A Videoton vezetői szeretnék, ha velük tartanék már.
- Spanyolországban „mondjuk” szívesen kint is rekednél egy csapatban?
- A Reál Madrid az álmom.
- Netán ott játszik a kedvenced is?
- Nem az a Barcelonában. Iniesta az.
Na most egy jelentős szurkolótábort elvesztettél, de aztán vissza is szereztél pár embert…Ez a mostani döntésednél is így lehet! Mondjuk egyfajta döntéssel elvesztenél 3000 vérmes szurkolót és nyernél 300-at. Talán…(Mosolygunk. Nincs más reakció)
- Tanulsz még?
-A Nagy Lajosban végeztem, de anya unszolására tovább kellene tanulnom. Sportmenedzser vagy valami hasonló sporttal kapcsolatos szakra.
- Egy jó sportmenedzser legfőbb motivációja a pénz. Gondolom…
- Azt nem tudom, de engem nem motivál a pénz. A játék motivál. Szerintem ez normális 20 évesen.
Szubjektív
Az. Normális. Nagyon normális. „Kiskokó” nagyon normális. Ahogy távolodok gyalogszerrel a stadion öltözőjétől azon morfondírozom, hogy én mit választanék. Mi lenne számomra a „normális”. Azt hiszem én is játszani akarnék, de azért vennék valami jó kis autót is, hogy ne gyalogoljak, meg egy lakást, hiszen egyszer fiatal az ember….(jé gondolatban megint 20 éves vagyok) Nem tudok sokat agyalni, Sipos Norbi lassít autójával mellettem és kérdezi, hogy elvihet-e? Gyere!- mondja, pedig nem is arra van dolga, mégis természetes számára, hogy elvisz. Szóba kerül „Kiskokó”. „Sipi” szerint egy normális focista nem a pénzért csinálja. Szerinte Kovácsnak is maradnia kellene. Megérkeztünk. Gyorsan. Kisváros Szombathely. Megköszönöm a fuvart és az jut az eszembe, hogy ezt a csapatot azért lehet szeretni, mert itt annyi normális arc van. Jó lenne, ha mind itt maradna, és nem csábulna el ….Ők sem és a klub sem.
Új hozzászólás
Hozzászólások (3)
sztem maradjon még mert a...
sztem maradjon még mert a...
Ha koko az eszére és a...
Egyébiránt nem érte, hogy egy 8o ezres magyar várost miért kell kisvárosnak minősíteni?