"A tényeket tudomásul kell venni, de nem szabad elfogadni" -interjú dr. Veres András megyéspüspökkel

A plébános munkatársait keresik

-Öt éve nevezték ki az egyházmegye élére. Egy ember életében nem hosszú idő, azonban gondolom nagyon sok minden történt azóta...

-Tovább mennék, egy egyház esetében még rövidebb idő az öt év, de nem is nagyon lehet arányosítani. Az egyházmegye életében néhány időszerű változásra volt szükség, ezek megtörténtek. Egyre inkább arra törekszünk, hogy a strukturális átalakítást lelkiekkel és szellemiekkel meg tudjuk tölteni. A strukturális átalakításoknak ugyanis a hatékonyság a célja. A papok továbbképzésén túl nagy figyelmet fordítunk a világiak továbbképzésére, akik készek az egyházközség életében egyfajta szolgálatot végezni.

-Kicsit beszéljünk a világiak szerepéről. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy papnak általában mi a feladata, ugyanakkor kívülállóként úgy érzem, kevesebb szó esik a „civilek” feladatairól. Mit tudnak ők tenni?

-A pap a fölszenteltsége által szentséggel rendelkezik. Vannak olyan feladatok, melyet csak pap végezhet, de ez nem jelenti azt, hogy világiak ne vehetnének részt az egyház életében. Sőt, erre igyekszünk bátorítani őket. A kommunista diktatúra idején egy világinak azzal kellett számolnia, hogyha nagy elkötelezettséget mutatott az egyház életében, akkor hamarosan távoznia kellett a munkahelyéről. Bizonyos állásokat pedig be sem tölthettek a vallásos emberek. Miután a jelenlegi helyzetben nem tudjuk megoldani, hogy minden településen pap éljen, próbáljuk elérni, hogy mindenhol legyen olyan segítőkész ember, aki vállalja a megfelelő képzésben való részvételt, és ezáltal a plébános munkatársává válik. Közösségszervezés, közösségi liturgia előkészítése -ezek mind hozzájuk tartoznak, az a cél, hogy mire a pap megérkezik, már csak a szertartást keljen levezetni. Hiszem, hogy jelen kell, hogy legyen minden közösség életében egy ilyen vezető. A templomok felújítása, karbantartása mind-mind olyan feladatok, melyek teljes embert kívánnak.

Fotó: Cseh Gábor

-Megvannak ezek az emberek?

-Meg kell küzdenünk azzal a régi gondolkodással, miszerint csak az vállalhat feladatot, aki pap. Ahol ezen túljutottak, – a zsinat szellemében – ott sikerünk van, és hála Istennek több kurzust is szervezhettünk azoknak, akik vállalják az ilyen jellegű munkát.

"Az egyház egyszerre szent és bűnös"

-Beszéljünk egy kicsit Szombathely hitéletéről. Igaz az az általános sztereotípia, miszerint inkább az ország keleti részében vallásosak az emberek?

-Miután én az ország azon részéből érkezem, nyugodtan mondhatom, hogy nincs ilyen különbség. Inkább településfüggő, hogy hol változott jó, vagy kevésbé jó irányba a közösség szelleme. Csak feltételezem, hogy a korábban lelkipásztori munkát végző papok munkájának eredménye, hogy mennyire tartoznak össze ezek a közösségek.

-Világviszonylatban beszélnek arról, hogy válságban az egyház. Általában két okot jelölnek meg, egyrészt ott az elvilágiasodás, másrészt -minden rosszindulat nélkül mondom – sorra derülnek ki az egyházon belüli erkölcstelenségek. Püspök úr szerint stagnál, erősödik, vagy gyengül az egyház helyzete?

-Azt gondolom, hogy ahol emberek élnek, ott vannak erények és bűnök. Ez az egyháznál is így van, valljuk is ezt a kezdetek óta. Ráadásul ez tény, nemcsak hitvallás kérdése. Tény, hogy az egyház egyszerre szent és bűnös. Szent az alapítójánál fogva, és azért, mert az életszentségre kapott minden ember meghívást.

Fotó: Cseh Gábor

Törekszünk ennek megvalósítására, de bizony ott, ahol emberek vannak, ott bűnök is előfordulnak. Nem gondolnám, hogy bűnösebb lenne az egyház, mint korábban volt. Viszont a sajtó fokozottan érdeklődik ezen bűnök iránt, elhallgatva esetleg más területen lévő sokkal súlyosabb bűnöket. Ezzel persze nem a magunk bűneit szeretném mentegetni. Amit problémának érzek, az inkább az, hogy össztársadalmi szinten tudatosan történt talán még politikai irányzathoz is tudnám kötni – a tekintélyrombolás. Ez a legalapvetőbb emberi közösségeket is érintett, mint például a családot. A szülő tekintélyét teljesen tönkreverték. Néhány éve például olyan törvényt kívántak bevezetni, hogy az iskola ne legyen köteles a gyermekkel kapcsolatos problémákat a szülőkkel közölni, hanem egy arra jogosult ifjúságvédelmi referenssel osszák meg a problémát. Ezt abszurdnak tartom. Ennek köszönhetően az egyház is szenvedett el sérüléseket. Hogy hol állunk most vallásilag? Az biztos, hogy a kereszténységgel kapcsolatban kialakult egyfajta elfordulás, közömbösség. Ebben közrejátszott a sajtó, és az előbb említett erkölcsi kérdések is. Azonban nem ebben látom a fő hibát, hanem valószínűleg az igehirdetésünk nem olyan hatékony, mint amilyennek kellene lennie. Hiszen lépten-nyomon azt állítják, hogy vallási reneszánsz virágzik. Soha ilyen nagy érdeklődés nem volt a vallások iránt, mint napjainkban. Sokan a keleti vallásokhoz nyúlnak, mert a kereszténységet nem ismerik, azzal kapcsolatban rossz, lejárató információk jutnak el az emberekhez, így tehát megpróbálnak valami egzotikus vallást találni, Ez erősítette a keleti vallásokat, vagy éppenséggel a szektás közösségeknek a megjelenését eredményezte. Tudomásul kell a tényeket venni, de nem szabad elfogadni. Éppen ezért a következő évben meghirdetjük az új evangelizáció évét, amellyel meg tudunk minél több embert szólítani. Fiatalokat, gyermekeket, felnőtteket, időseket. A cél az, hogy az egyházról és az evangéliumról minél több hiteles információt tudjanak meg.

-Mennyire használják, és mennyire tudják kihasználni a 21. századi technika adta lehetőségeket? Gondolok itt például az internetre, ami a fiatalok körében a legnépszerűbb...

-Mielőtt Szombathelyre kerültem volna a Püspöki Konferencia titkáraként elindítottuk a Magyar Kurír internetes oldalát, egy valódi hírügynökséggé nőtte ki magát, rádiót hoztunk létre, tehát beláttam azt, hogy a technika vívmányait még erőteljesebben kell használni az evangelizációhoz. Egyházmegyei újságot adunk ki, mely számos családnál található meg, ezt idősek, fiatalok egyaránt olvassák, hiszen a kezükben van. De a fiatalokra is gondoltunk, éppen ezért az egyházmegye internetes oldalát beindítottuk, ugyanakkor az egyházmegyében történő eseményekről folyamatosan adunk beszámolót, illetve ezáltal lehetőség van arra, hogy minden egyházközség, minden település megszólalási lehetőséget kapjon. Szeptember 1-től elindul a katolikus rádió Szombathelyen is, ez pedig jó lehetőség arra, hogy minél szélesebb körben tudjunk eljutni az emberekhez.

Római istenekről, új egyházügyi törvényről

-Aktívak a fiatalok?

-Változó. Döntően családfüggő, még akkor is, ha egyre többen vannak olyanok, akik nemvallásos családból érkeznek, és a saját útkeresésüknek köszönhetően jutnak el a hitre. Azonban még nem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Egyházmegyei szinten szervezünk olyan programokat, ami nemcsak a gyakorlókat, hanem az érdeklődőket is megszólítja. Éppen a múlt héten fejeződött meg az egyházmegyei ifjúsági tábor, de évente vannak helyi szinten rendezett találkozók. Igyekszünk a fiatalok számára lehetőséget kínálni arra, hogy megismerkedjenek az egyházzal. Azt látom, hogy aki vallásos családban nőtt fel, nagyobb esélye van arra, hogy megismerje Jézus Krisztust, megismerje a Katolikus Egyházat.

-Milyen a kapcsolat Szombathelyen a többi egyházzal?

-Semmi problémáról nem tudok, nagyon kiegyensúlyozott, rendezett. Minden januárban ökumenikus imahetet tartunk, és egyik évben ők jönnek hozzánk, majd mi megyünk hozzájuk. A hét folyamán között is vannak templomok között cserélődések. Ekkor püspöki szintre emeljük ezeket a találkozókat, és a testvéregyházi vezetők is részt vesznek ezeken a találkozók.

Fotó: Cseh Gábor

-Muszáj feltennem a következő kérdést... Mikor öt éve ide került, betiltatta a karneváli darabot. Idén római istenszobrokkal lesz tele a város. Ez nem zavarja?

-Engem nem zavar. Nyilván a város egykori, kereszténység előtti korszakát próbálják a szobrok feleleveníteni. Annak a színházi darabnak az innen való kizárása egészen más okokra vezethető vissza. Talán utólag is megéri, hogy elmeséljem, ha már felvetette. Még elődöm, 2006 februárjában úgy adott feltételes engedélyt a kollégium udvarának használatára, hogy előtte megmutatják a forgatókönyvet, milyen darabot is kívánnak előadni. Jó szándékkal hiszem, hogy a püspökváltás is közrejátszott abban, hogy ez végül elmaradt. Miután én a meghívóból szembesültem azzal, hogy milyen darabra is lehet számítani, azonnal kértem a forgatókönyvet. Miután elolvastam a forgatókönyvet láttam, hogy a házasság szentségének a kigúnyolása, a gyónás szentségének kigúnyolása és a papság kigúnyolása történik. Nem gondolnám, hogy ezt egy egyházi intézmény keretein belül kell előadni. Csinálják meg másutt, ha ehhez van úri gusztusuk.

-Új egyházügyi törvényt fogadott el az Országgyűlés. Mi a véleménye?

-Évek óta gyakran elhangzott, hogy valamit kezdeni kell a helyzettel, mivel elszaporodtak a bizniszegyházak, ami nem kívánatos jelenség, és ez ellen valamit tenni kell. De erről akkoriban konzultáció sem volt. Az új kormány színre lépésével elindult a törvény előkészítése. Egy konzultáció is történt a Püspöki Konferencia illetékeseivel. Azon viszont meglepődtem, hogy a Parlamenti beterjesztés utolsó napjaiban nem az került beterjesztésre, amit eredetileg terveztek. Azzal viszont elvileg egyetértek, hogy szigorú kategóriákat kell szabni, hogy ki működhet egyházként, vagy ki nem. Arról nem kívánok véleményt mondani, hogy ki van benne, vagy ki nincs benne. Mint legnagyobb egyház úgy gondolom, nincs jogunk behozni, vagy kizárni... Mi tesszük a kötelességünket.

-Korábban említette a keleti egyházakat és a szektákat, mint lehetséges kiútkeresési alternatívákat. Van mozgás az egyházak között?

-Belülről nem ismerem ezeknek az egyházaknak az életét. Jómagam katolikusnak születtem, és az is maradok életem végééig. Egy-két ismerősöm van, akik megjárták ezt az utat, és tőlük tudom, hogy a csalódottság, kilátástalanság lett úrrá rajtuk, de ez benne van a pakliban. Azt gondolom, hogy aki újat próbál, elhagyja a régi utat az ismeretlenért, járatlanért, újért, az csalódni fog. Vallom, hogy Jézus Krisztus útja az egyetlen járható út, de ezt nem tudja mindenki azonnal megérteni.

Fotó: Cseh Gábor

"Természetes, hogy időnként költözünk"

-Kritikaként hangzik el Önnel kapcsolatban, hogy népszerű papokat áthelyeznek hivatalukból, és úgymond folyamatos mozgásban tartják őket...

-Négy papot helyeztünk át az elmúlt időszakban. A kérdés rosszindulatú. Ha valaki úgy gondolja, hogy ezeknek az áthelyezéseknek nem az a célja, hogy az egyházmegye erősödjön, akkor nem tudok vele mit kezdeni. Nyilvánvalóan a személyes kötődéseket értem, még örülök is neki, ha egy paphoz így kötődnek. Azt viszont be kell látni, hogy egy püspöknek egyházmegyében kell gondolkodni, és nem mindenki alkalmas minden feladatra. Bizonyos emberek tudják az adott feladatot ellátni, ennek függvényében a papi életben a legtermészetesebb, hogy időnként költözünk. Mikor a papságra jelentkeztünk, akkor ezt vállaltuk.

-Lehet hallani, hogy kezdeményezés indult, hogy a Fő teret Szentháromság térré nevezzék át. Hol tart most az ügy?

-A szobor áthelyezésével kapcsolatos könyvbemutatón hangzott el ez a felvetés. Több városban úgy is van, hogy ahol a szobor áll, az a hely kapja a Szentháromság tér elnevezést. Jó lenne ezt a nevet visszaállítani, hiszen a szobor visszakerült az eredeti helyére. A magam részéről jó ötletnek tartom. Nyilván nem ez a legaktuálisabb, legkardinálisabb kérdés Szombathelyen, de amennyiben lehetőség van rá, örömmel támogatom a kezdeményezést.